Alsómocsolád Közép-Európa szívében, Baranya megye északi-északkeleti részében helyezkedik el, a Mecsek-hegység festői szépségű lankáin, a Hegyhát térségében. Keleten dombok határolják, nyugaton pedig tavak, amik jelentősen hozzájárulnak a település rekreációs képességéhez. A község belterülete 65 hektár, külterülete 1235 hektár nagyságú. Zsáktelepülés, közúton Mágocs felől közelíthető meg. Nincs átmenő forgalom, a gyermekek itt veszély nélkül sétálhatnak, kirándulhatnak. Összközműves, távközlési és informatikai kapcsolatai korszerűek, minden igényt kielégítenek. Település-szerkezete falusias jellegű, fésűs elrendezésű, szalagtelkeken családi házas beépítettségű. Biztosított az egészségügyi alapellátás, idősek nappali és bentlakásos ellátása, működik turisztikai komplexum és számos közösségi színtér. Közéletét 10 bejegyzett és informális civil szerveződés színesíti.

Alsómocsoládon bronzkori és római kori régészeti leleteket is találtak, amelyek közül a legkorábbi i.e. 79-ből, a legkésőbbi pedig i.u. 169-ből származik. A római kori lelet 1296 darabból álló ezüstérem kincs volt, ami 1905-ben került elő a mostani Egészségház környékéről. Erről az értékes felfedezésről Tóth István készített tanulmányt, amely a 2011-ben kiadott Pannóniai lakomák című könyvben kapott helyet a szerző több tudományos és szépirodalmi munkája mellett. Többek közt ezt a történelmi felfedezést vette alapul Alsómocsoládról szóló kalandregénye megírásához Szélesi Sándor író is, aki a település 725 éves jubileuma alkalmából izgalmas történetet álmodott meg.

Az első írásos emlék Mocsoládról egy 1294-ben kelt oklevélben található – Mocholay változatban. Ekkor a település a veszprémi apátsághoz tartozott. A helynév mocsár, lángocska, kenderáztató jelentésű szláv, horvát eredetű szóból keletkezett, és valószínűleg arra utal, hogy a falut mocsaras, lápos talaj határolja. A török időkben teljesen feldúlták és kifosztották a települést, lakói elmenekültek, de lassan visszatértek és újjáépítették a községet. A magyarok mellett többféle nemzetiség élt Alsómocsoládon: szerbek, vallonok, szlávok, németek, olaszok is. Az újkori történet legmeghatározóbb népcsoportjai a magyarok és a németek voltak. Az 1990-ben megtartott helyhatósági választásokat követően a községben megalakult az önkormányzat, és fokozatosan teremtett komfortosabb, élhetőbb települést polgárai számára.

Alsómocsolád értékei

	Közösségi összefogással került kialakításra a település elején található Rigac pihenő. Az igényes környezetben a falu lakossága, valamint a kirándulók is szívesen töltik idejüket. A pihenőhely egyszerre testesíti meg a helyi legendát, az összefogás erejét, valamint teret biztosít a szabadidő hasznos eltöltéséhez.
	Alsómocsolád külterületén a Rigac pihenőn található a Rigac emlékfa. A terebélyes lombkoronájú csertölgyre az Ökotárs Alapítvány által 2010-ben meghirdetett „Év fája” versenyen 375 szavazat érkezett, így a 8. helyen végzett
	Virágsűrűtől délre elhelyezkedő Róka gödör bejáratának közelében egyedi kialakítású lombház kapott helyet. igac tanyának nevezett terület kedvelt kirándulóhelye Alsómocsoládnak. Különlegessége a lombkoronaszinten kialakított pihenőhely, amit függőhíd köt össze egy magaslessel.
	A templom felépítését a település birtokosa, a Perczel család vállalta magára. Perczel András Tolna vármegye szolgabírája végrendeletében 15 ezer forintot különített el a mocsoládi templom felépítésére. templomot Szent András apostol tiszteletére szentelték fel 1836. október 16-án, a szertartást négyesi báró Szepessy Ignác püspök végezte.
	Az Angster cég által készített orgonát 1942. augusztus 20-án nagy ünnepség keretein belül adták át az alsómocsoládi templomnak. Az orgona egyben versenyorgona is, a templomban hangversenyek megrendezésére is több alkalommal került már sor.
	A templom kertjében található a falu legrégebbi szobra, amely Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A kertben sétálva a hívők találkozhatnak Szent Flórián vértanú szobrával, a Rózsafüzér társulat által állíttatott kereszttel, valamint a világháborúkban elhunyt hősök, és a Gulágra hurcolt alsómocsoládiak tiszteletére állított emlékművekkel is.
	Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felhívásban kérte a nagyközönséget Erzsébet ligetek, parkok létesítésére. A mozgalomhoz Alsómocsolád is csatlakozott; a templomkertbe ültetett hársfák ma is Erzsébet nevét viselik.
	2015 óta magasodik Alsómocsolád fölé a fából épített, több mint 18 méter magas erdei kilátó, hogy a három szintes építményből kitekintve bárki megcsodálhassa az alsómocsoládi táj szépségeit. A kilátó lábánál tájékoztató tábla, valamint Kökényszemű Katica és a mocsoládi erdőkerülő – az álruhába bújt Éliás királyfi – faragott szobra került elhelyezésre, akik a Palacsintás király című mesejátékból lehetnek ismerősek az olvasók számára.
	A parkerdőként kezelt Virágsűrűben az erdészet és Alsómocsolád Község Önkormányzata 2004-ben erdei tornapályát és tanösvényt alakított ki. Az erdőben és a völgyben elhelyezett fajátékok és ügyességi eszközök a sport és mozgás szerelmeseinek kedveznek. Az erdei tanösvény az erdő növény- és állatvilágát hozza közelebb a látogatókhoz, a tornaeszközök a játékos testmozgás lehetőségét nyújtják. A patak mellett tűzrakóhely és esőbeálló is várja a látogatókat.
	Szolgáltatóház udvarában található épületről kevesen tudják, hogy eredetileg löszfalba vájt pince volt. A településvezetés kreativitását tükrözi az újragondolt turisztikai attrakció, aminek egyik része egy 737-es Boeing szimulátor és utastér 3D mozival, a másik pedig egy mini planetárium.
	A környezeti nevelés Alsómocsoládon fontos cél és feladat. A környék természeti-táji örökségének megismerését több tanösvény is szolgálja: Mókus, Nagy kócsag és Faluséta tanösvény, Naprendszer túra, Ezüst Ösvény sétaút.
	A Mókus tanösvény Alsómocsolád és környéke legjellemzőbb fafajait és erdei élővilágát mutatja be. A Nagy kócsag tanösvény útvonalát végig járva a vizek és vízpartok élővilágával lehet ismerkedni. A Faluséta ösvény a község látnivalóit mutatja be.

 

Videók

Alsómocsolád közösségének üzenete

NE így landolj egy BOEING repülőgéppel